Diósviszló neve az írásos forrásokban először 1313-ban bukkan fel Vyzlau formában, későbbiekben Baranyavyzlow alakban fordul elő. A név eredete a Veceslav vagyis Vencel személynévre vezethető vissza.
A Diófás előtag megkülönböztető szerepű. Mások szerint nevét a ligetes diófa ültetvényekről kapta, melyből még ma is sokat megtalálhatunk.
A település a középkorban várral rendelkező nagy múltú település lehetett. A Márfa és a mai falu között elterülő ingoványos területen alakult ki, és több településrészből állt, melyek elevezésükben még ma is megvannak.
A mai helyén a település az 1730-as évekbe került egy rendelet eredményeként. A török hódoltság másfél évszázada alatt is lakott magyar falu volt, ebben az időszakban váltott vallást a lakosság (ahogy a környéken szinte mindenhol), katolikusból reformátussá. Az emberek a török és vallási üldöztetések elől a falu, puszta elnevezésű külterületére, ami egy berekkel náddal sűrűn benőtt ingoványos rész, menekültek. A református templom copfstílusban épült, 1800-1804 között, a lelkészlak 1885-ben készült el. A lakosság nagy része mind a mai napig református magyar.
2001-ben egy PHARE támogatással megépítették az Ormánság kapujának is nevezett haranglábat, melynek lábánál egy tulipános láda áll.
A település turisztikai szempontból rendkívül szép helyen van. A település fölé magasodó „hegyoldal” és a kék turista út jó lehetőségeket kínálnak a természetjárásra, lovaglásra.
Itt szívesen látják a fáradt turistákat, akik kulturált környezetben kipihenhetik a fáradalmaikat.
Aktív programok:
- túrakerékpározás az Ormánságba,
- kerékpározási, túralovaglási és túrázási lehetőségek,
- a falun keresztülhalad a Kéktúra útvonala
Szállásadóink:
