Kővágószőlős fölé emelkedő, közel 600 m-es Jakab-hegy 1978-tól védett. A településről megközelíthető érdekes természeti képződmények közé tartozik a Zsongorkő-kilátó, ahonnan káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását és a Remete barlang, melynek természetes üregét később szerény igényű remeték tágították tovább. Babás szerkövei mellett említést érdemel a Jubileumi kereszt. Izgalmas látnivalót kínál a máig fennmaradt bronzkori földvár és a halomsírok, valamint a pálos rend XIII. századi Szent Jakab temploma és kolostorának romjai.

A község egyik szembetűnő jellegzetessége a helyben kitermelt vörös homokkő építészetben elnyert nagy szerepe. A temető több évszázados síremlékei, de a napjainkban felújított, kerítések is jórészt ebből épülnek.

Kővágószőlőst 1356-an lakják. A falu főutcájának történelmi műemléke az Árpád-kori 
templom, mely berendezési tárgyai műemléki védettséget élveznek, itt naponta 14.00h és 18.00h-kor harangjáték csendül fel. A XII. században, tekintélyt parancsoló méretben épült 35m magas templomtornya ma is áll, csakúgy mint az 1512-ben hozzáépített gótikus támpillérei. A templomtoronyhoz 1763 és 1772 között késő barokk stílusú Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot építettek. A templomhoz tartozó barokk plébániahivatal épülete is műemlékvédettséget élvez.

A faluban megtekinthető a Honfoglalási emlékpark, egy középkori malomkő, s Bányászati Múzeum és Helytörténeti Kiállítás is várja a látogatókat.

A környék már a római korban lakott hely volt. A kereszténység elterjedésével földalatti sírkamrák és kápolnák épültek. A falu elnevezése a XI. századi szőlőműves és szőlővel, borral adózó szolgáló népeitől származik. A kővágó jelzőt a török uralmát követő időszakban, a településen a mezőgazdaság mellett jellemző kőbányász és kőfaragó mesterségek nyomán kapta.

Kővágószőlős életében – mint a neve is mutatja - nagy szerepe volt az itt termelt kiváló szőlőnek, bornak a Bánáti rizlingtől az olasz rizlingen át az Ezerjóig, főleg fehér fajtáknak.
A községről fennmaradt első írásos emlék már úgy említi a települést mint szőlővel, borral adózó népek lakhelye. Az itt élő emberek generációkon keresztül adták egymás kezébe a metszőollót, vele együtt azt a tudást, az évszázadok alatt felhalmozott hatalmas tapasztalatot, a szőlő szeretetét, amely híressé tette az itt termelt bort.

Mindig akadt néhány megszállott aki a sok küszködés ellenére sem adta föl és az unokájának is megtanította a szőlőművelés a borkészítés fortélyait. Sok család számára jelentett megélhetést ez a kemény munka.

Napjainkig sikerült átmenteni a szőlő és a bor szeretetét. Minden évben szakmai bemutatók és borverseny megrendezésére kerül sor Kővágószőlősön.

Falusi idill kikapcsolódásra vágyóknak

A kirándulók ízlésük szerint választhatnak a modern és a tradicionális felújított parasztházak között, ahol lehetőség van önellátásra és félpanziós ellátásra is, a vendéglátók szívesen megismertetik a turistákat a magyar ételek ízvilágával.

Turista útvonalak indulnak a faluból a Mecsek hegység nevezetességeihez, ahonnan megérkezve a vendégházaknál egy kerti grillezéssel, s egy üveg helyi borral lehet megkoronázni a napot.

A falu kézműveseinek segítségével betekintést nyerhetnek a csipkeverés rejtelmeibe, a hímzés és mintanyomás titkait ismerhetik meg, a tojásfestés különböző módozatait láthatják. 
Régi gasztronómiai fortélyokat leshetnek el a kézzel nyújtott rétesek készítése közben és tapasztott kemencében sült kenyeret és lepényt is kóstolhatnak.

Hagyományőrző kézműves