
Kővágószőlős fölé emelkedő, közel 600 m-es Jakab-hegy 1978-tól védett. A településről megközelíthető érdekes természeti képződmények közé tartozik a Zsongorkő-kilátó, ahonnan káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását és a Remete barlang, melynek természetes üregét később szerény igényű remeték tágították tovább. Babás szerkövei mellett említést érdemel a Jubileumi kereszt. Izgalmas látnivalót kínál a máig fennmaradt bronzkori földvár és a halomsírok, valamint a pálos rend XIII. századi Szent Jakab temploma és kolostorának romjai. A község egyik szembetűnő jellegzetessége a helyben kitermelt vörös homokkő építészetben elnyert nagy szerepe. A temető több évszázados síremlékei, de a napjainkban felújított, kerítések is jórészt ebből épülnek. Kővágószőlőst 1356-an lakják. A falu főutcájának történelmi műemléke az Árpád-kori A faluban megtekinthető a Honfoglalási emlékpark, egy középkori malomkő, s Bányászati Múzeum és Helytörténeti Kiállítás is várja a látogatókat. A környék már a római korban lakott hely volt. A kereszténység elterjedésével földalatti sírkamrák és kápolnák épültek. A falu elnevezése a XI. századi szőlőműves és szőlővel, borral adózó szolgáló népeitől származik. A kővágó jelzőt a török uralmát követő időszakban, a településen a mezőgazdaság mellett jellemző kőbányász és kőfaragó mesterségek nyomán kapta. Kővágószőlős életében – mint a neve is mutatja - nagy szerepe volt az itt termelt kiváló szőlőnek, bornak a Bánáti rizlingtől az olasz rizlingen át az Ezerjóig, főleg fehér fajtáknak. Mindig akadt néhány megszállott aki a sok küszködés ellenére sem adta föl és az unokájának is megtanította a szőlőművelés a borkészítés fortélyait. Sok család számára jelentett megélhetést ez a kemény munka. Napjainkig sikerült átmenteni a szőlő és a bor szeretetét. Minden évben szakmai bemutatók és borverseny megrendezésére kerül sor Kővágószőlősön. A kirándulók ízlésük szerint választhatnak a modern és a tradicionális felújított parasztházak között, ahol lehetőség van önellátásra és félpanziós ellátásra is, a vendéglátók szívesen megismertetik a turistákat a magyar ételek ízvilágával. Turista útvonalak indulnak a faluból a Mecsek hegység nevezetességeihez, ahonnan megérkezve a vendégházaknál egy kerti grillezéssel, s egy üveg helyi borral lehet megkoronázni a napot. A falu kézműveseinek segítségével betekintést nyerhetnek a csipkeverés rejtelmeibe, a hímzés és mintanyomás titkait ismerhetik meg, a tojásfestés különböző módozatait láthatják. Sándor Tiborné csipkeverő (Tel.: +36 70 578 22 70) Ivánné Sándor Ildikó kézzel nyújtott rétes készítés (Tel.: +36 72 374 612, +36 70 246 31 41) Szállásadóink:
|